A VII. kerület mindig is a Printa egyik inspirációforrása volt, amelynek elemei már évek óta számos grafikában is megjelennek, mint például az egyes építészeti elemek, egy szubjektív térkép vagy akár az utcákon található csatornafedelek formájában. Most a férfi kollekció egyik kulcsmotívuma a „Hétker címke”, amely Erzsébetvárost ünnepli. A Printa üzlet is itt található, így állandó megfigyelője volt a folyamatnak, amikor a kijárási korlátozások alatt Budapest pezsgő kerülete szinte szellemvárossá alakult. A sapkákon és a pólókon megjelenő címke a hetedik kerület alaprajza, amellyel a Printa a város ezen része előtt tiszteleg. A címkéken visszaköszönő grafikák a kerület hányattatott sorsát hátrahagyva az újjászületést ünneplik.

 

Zöld csatornafedeles férfi póló

 

„Amióta Budapestre érkeztem, mindig is a VII. kerületben laktam. Amikor 1999-ben ide költöztem, a kerület egy sötét, lepukkant és unalmas helynek számított, de engem elvarázsolt az építészete és a sötét patinája. 2006-ban az első „Bolt Műhely” nevű üzletem is itt nyitottam, a Printa pedig 2009 óta színesíti a VII. kerület kulturális életét.” – Majoros Zita

 

7ker natúr kötött sapka 

 

A VII. kerület Budapest legkisebb területű, legnagyobb népsűrűségű és az egyik legnépszerűbb kerülete, amely két részre oszlik: Belső-és Külső-Erzsébetvárosra. Előbbi a menő éttermekről, a sokszínű üzletekről, valamint a mindig pezsgő bárokról és kocsmákról ismert, míg utóbbi, az egykori Csikágó már egy jóval nyugodtabb környék.

Honnan ered a Csikágó elnevezés? 1980-tól a mai Külső-Erzsébetváros területén a tanyák és szőlőskertek helyére feltűnően gyorsan 3-4 emeletes szürke háztömbök épültek fel, ez a folyamat pedig a pestieket a borzasztóan gyors növekedéséről híres Chichagóra emlékeztette.

 

Zsidónegyed épületek szürke grafika 

 

Ami a kerület építészetét illeti: romló állapotban, de még találhatóak egy-kétemeletes klasszicista házak, amelyek a 19. századi Pest hangulatát idézik, illetve a 20. század elején felhúzott szecessziós többemeletes bérházak is. Erzsébetváros nem csak a nevezetességek, az éttermek, az üzletek és a bárok miatt lett ilyen felkapott: egész egyszerűen az utcákat járva is érdekes dolgok tárulnak elénk. A kerületre eklektikus építészeti stílus jellemző, ami különböző korok, stílusok és irányzatok jegyeit vegyesen alkalmazza, így nem mindennapi látványra számíthatunk, bármerre is vezessen az utunk ebben a patchwork labirintusban. Ez az eklekticizmus sötét patinával párosul, amely egy egészen egyedi és vonzó hangulatot kölcsönöz a kerületnek.

 

Fortepan/Fortepan 

 

Belső-Erzsébetvárost gyakran emlegetik zsidónegyednek is, aminek egyik oka, hogy 1793-tól a zsidó lakosság megkezdte letelepedését a város ezen részén. Akkoriban a Király utca városperemnek számított, a zsidókat pedig erre e területre korlátozták. A negyedben egymás után sorjában épültek a zsinagógák: a páratlan Dohány utcai zsinagóga is itt található, amely a magyar neológ zsidóság legnagyobb szentélye, illetve Európa legnagyobbja. A Printával szemben pompázó Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga pedig az osztrák építész, Otto Wagner munkája, aki a bécsi szecesszió egyik vezető alakja volt.

Az elnevezés másik gyökere, hogy 1944-ben ezen a területen jelölték ki a pesti nagygettót, ahol több tízezer zsidót zsúfoltak össze embertelen körülmények között. A gettó legnagyobb létszáma 70 ezer fő volt: ez a terület legtragikusabb történelmi lenyomata.

 

 

A sanyarú sorsú városrész a rendszerváltásig szörnyű állapotban volt, a kétezres évektől azonban a kiüresedett bérházakban és azok udvarain megjelentek a műfajteremtő romkocsmák, amelyek igazi turista mágnesek lettek a sajátos dekadens hangulatukkal. A Printa 2009 óta megfigyelője és részese ennek a folyamatnak, ebből a korszakból származnak a népszerű Printa’s pest térképeink.

A 2010-es évekre a kerületi turizmus már olyan mértékben felvirágzott, majd túlpörgött, hogy a sajtó rendszeresen cikkezett az ebből adódó problémákról: a hangzavarról, a mocsokról, és a részeg turistákról volt ismert a kerület, aztán ez mind egyik napról a másikra megváltozott.

 

Printa's Pest térkép 

 

A túlturizmus után Erzsébetvárosnak a nullturizmussal kellett megküzdenie, amely probléma a fővárosban ezen a területen volt a legszembeszökőbb, hiszen a két időszak között maximális a kontraszt. A kijárási korlátozások és a szigorítások nem csak a turisták, de az itthoniak által generált forgalmat is lecsökkentették, majd a kötelező bezárásokat követően teljesen lenullázták. Hosszú és kilátástalan időszak volt ez a vendéglátóhelyek és az üzletek számára, de újult erővel, új reményekkel a város végül ismét kinyílhatott.

 

Épületek körben párnahuzat 

 

Összességében tehát, ha megfigyeljük a hetedik kerület történelmét, akkor hamar kirajzolódik, hogy Erzsébetváros a végletek kerülete: a legizgalmasabb kereskedelmi központ, a legeklektikusabb építészeti kavalkád, a legtragikusabb zsidó gettó, a legfelkapottabb bulinegyed vagy éppen a legkihaltabb szellemváros, de mindig képes ujjászületni. Mindenesetre, mi mindig itt vagyunk, kitartunk mellette, és dolgozunk azon, hogy a kerületbe színt vigyünk, és kíváncsian várjuk, hogy mit hoz a jövő.

 

Tekintsd meg a teljes 7ker kollekciót!

Kezdőkép forrása: Fortepan/Fortepan

Előző Következő

0 komment

Hagyj kommentet!

Kommentedet előbb el kell fogadnunk, mielőtt kiposztoljuk.

Csatlakozz a Printa Community-hez!
Értesülj elsőként híreinkről, új termékeinkről és a promóciókról, és legyen tiéd a 10%-os kedvezmény kupon!
No thanks

Elérhezőség