Printa Crush | Pető Dorina pszichológust kérdeztük

Printa Crush | Pető Dorina pszichológust kérdeztük

Indulásuk óta a Libertine kiadásában, Elmerülő címmel első könyvük is megjelent, majd Öntöző névvel egy önismereti munkafüzetet is kifejlesztettetek, de a BKK Budapesttel együttműködve egy plakátkampányt is elindítottak. Mint mondja, már így is sokkal több mérföldkő van mögöttük, mint amennyit el tudtak volna képzelni. A Printa Crush legújabb epizódjában Pető Dorinával, a Mélylevegő Projekt társalapító-pszichológusával beszélgettünk. 

Szöveg: Vikárius Réka

Bár a Printa világa és a pszichológia első ránézésre két távoli területnek tűnhet, de Dorina szerint ez utóbbi igenis hasonló analógiákat mutat a márka fő értékeivel, vagyis a környezettudatossággal, fenntarthatósággal és az upcyclinggal. „Egy olyan világban élünk, ahol sok minden eldobhatónak, lecserélhetőnek tűnik. Nem csak ruhadarabokról, használati cikkekről legyen szó, hanem emberi kapcsolatokról vagy akár saját egészségünkről. Ez összefügg a pszichológiával, hiszen annak a segítő oldala arról is szól, hogy hogyan vigyázzunk arra, amink van, amik vagyunk” – emeli ki. Mint elmesélte ez a szakterület már azóta mélyen érdekelte, hogy megtanult olvasni: „kisiskolásként a szüleim testbeszédről szóló kiskönyvét bújtam” – emlékszik vissza. Ennek ellenére sokáig úgy érezte, a pszichológia gyakorlása számára nem egy reális lehetőség, míg egyetemista éveinek elején német szakról pszichológiára váltott. „Talán ez volt az első komolyabb önismereti lépésem; felismertem, ki vagyok, ki lehetek, és ami a legfontosabb, ki szeretnék lenni” – hangsúlyozza.  

Dorina azóta őszinte lelkesedéssel vág bele projektjeibe, mint hozzáteszi, hajlamos túlvállalni önmagát. Így, ha a pörgésben lemerül, a csend, az egyedüllét és a komfort elfoglaltságai mellett igyekszik tudatosabban figyelni azokra a tevékenységekre is, amik nem a teljesítményről szólnak – legyen az a kerámiázás, vagy éppen egy színházi előadás nagymamája társaságában.

Hogyan foglalnád össze, mi egy pszichológus szerepe?

Fontos kiemelni, hogy nem csak az a személy pszichológus, aki terápiát tart – erre én is jó példa vagyok. Más a szerepe egy iskola-, egy börtön-, egy kórházban diagnosztikával foglalkozó klinikai szakpszichológusnak, egy munka- és szervezet- vagy egy kutató pszichológusnak. Annyira sokszínű és szerteágazó szakma ez! Minden terület sajátos szaktudást igényel, de mindegyik célja az emberek életének javítása, a mentális egészség támogatása vagy éppen a pszichológiai ismeretek bővítése.



A Mélylevegő Projektet is az emberek támogatásáért indítottátok útjának három társaddal együtt még 2020-ban, a karantén idején.

Manapság sokan még mindig tabuként kezelik a mentális egészséggel való foglalkozást. Sok ember fél kinyilvánítani az érzelmi nehézségeit, mert attól tartanak, hogy megbélyegzik őket vagy gyengeségnek fogják tekinteni. Ezért volt számunkra fontos, hogy olyan platformot hozzunk létre, ahol az emberek egyszerre tudhatnak meg többet a mentális egészségügyről és láthatják, hogy nincsenek egyedül a problémáikkal, és ahol a mentális egészséggel kapcsolatos témákról való beszéd normális és elfogadott.

A Mélylevegő formátumának azért választottuk az Instagramot és a grafikai illusztrációkat, mivel előbbi egy könnyen hozzáférhető platform, valamint az illusztrációk lehetővé teszik, hogy az ismeretek könnyen eljussanak az emberekhez és segítsenek a megértésben. Emellett a vizuális tartalom könnyen megosztható és terjeszthető, ami lehetővé teszi, hogy a Mélylevegő üzenete minél több emberhez eljusson.


People pleasing, grindset mindset vagy mposztor szindróma: mi alapján döntitek el, hogy milyen témában szeretnétek tartalmat megosztani?

Ezzel kapcsolatban fontos látni, hogy a Mélylevegő mögött ma már egy nagyobb csapat áll. A legtöbb posztot nem mi alapítók, hanem a tartalomgyártó csapatunk készíti. A tartalomgyártóink legalább harmadéves pszichológia szakos hallgatók, akik minden hónapban a tanulmányaikhoz kapcsolódóan vagy saját érdeklődésük alapján választanak témát. Mi tanácsokat adunk, hogyan lenne érdemes megközelíteni az adott témát, és ritkán konkrét témaötleteket ajánlunk nekik, amiket ha elfogadnak, akkor megvalósulnak. Ezután többkörös visszajelzést kapnak az írásaikra, amelyek során pontosításokat vagy éppen egyszerűsítéseket kérünk tőlük, hogy tényleg bárki számára befogadható vagy megragadó legyen a téma. Ezután kerül a grafikus csapathoz az összes tartalom, akik szintén az alapján választanak közülük, hogy mi áll a szívükhöz közel, és a következő hetekben ahhoz készítenek illusztrációkat, teljes megjelenést. 

A videós tartalmakat is nagyon szeretjük, de sajnos nehezebben megvalósítható a rendszeres fenntartásuk, hiszen nem erre rendezkedtünk be, és a Mélylevegő sajátja az is, hogy a tartalmak központjában tudatosan nem egy-egy személy áll. Ennek a megoldása egy videós formátumnál komplikáltabb. A Brain Barral közös podcastünk például ilyen téren szuper volt; újfajta tartalomtípus, de továbbra sem a személyünk, arcunk van a középpontban.


Bár a Mélylevegő Projekt terápiát még nem kínál, mégis több mint 130 ezer követőtöket segítitek, hogy tudatosabban figyeljenek önmagukra. Pszichológusként te hogyan figyelsz saját mentális egészséged fejlesztésére és annak fenntartására? 

Szokták mondani, hogy az orvosból lesz a legrosszabb beteg. Ez sok pszichológusnál is így van, így talán mondhatom, hogy nálam is. Nem meglepő, hogy a segítő szakmában dolgozókat nagyobb arányban érinti kiégés, mint a más szakmákban dolgozókat. Hajlamosak vagyunk annyira ráfixálódni arra, hogy másoknak hogyan segítsünk, hogy a nap végén saját magunkra már semmi energia nem marad. 

De vannak dolgok, amikhez én is ragaszkodom. Sokak által alulértékelt terület, de számomra fontos, az elegendő alvás – ebben nagyon ritkán hozok kompromisszumot. Ez nem csak a fizikai egészségről szól: ha nem alszunk eleget, az érzelemreguláció is sokkal nehezebb, könnyebben kibillent a stressz és ingerlékenyebbek vagyunk. A másik dolog, hogy ismerem magam annyira, hogy tudjam mi tölt fel, és mi szív le. Feltölt elsősorban az egyedüllét. Így figyelek arra, hogy legyenek napok vagy legalábbis esték, amikor nincs senki körülöttem. Ami nagyon leszív az a szereplés és a nyilvánosság, így ezen a téren gyakorlom a legtöbbet a nemet mondást. Nem utolsó sorban rendszeresen pszichológushoz járok, ami állandó teret biztosít az önreflexióra. 

Fontos kiemelni, hogy ami nekem az alvás, az másnak lehet a havi egyszeri színházlátogatás, koncert, a mindennapos reggeli kávé rutinja, az alkotás varázsa, vagy heti háromszori súlyzós edzés. És természetesen van, akit a társasági programok töltenek fel, és a csendes, háttérzaj nélküli egyedüllét őrjíti meg. A lényeg az önismeret, hogy tudjuk, személyesen nekünk melyek az „enabler”, a „nice to have” és  a „no-go” faktorok. Ezt nem lehet megspórolni. 


Milyen területek, témák foglalkoztatnak leginkább? Mit tekintesz missziódnak?

Ami igazán érdekel, az az egészségügyi ismeretterjesztés, így az MCC Egészségedre! program vezetőjeként is tevékenykedem. Minden azzal kezdődik, miről mennyit tudunk, ismerjük-e egyáltalán. Úgy tudunk figyelni a testi és mentális egészségünkre, ha tisztában vagyunk a relevanciájával, tudjuk, mik a kiemelt területek és mik az opcióink a prevencióra, fejlesztésre vagy akár egy probléma esetén a segítségkérésre. Persze tudni nem elég, de mégis ez az első lépcsőfok a jóllét felé, és ebben szeretnék segíteni minden rendelkezésemre álló eszközzel és lehetőséggel. 


A Printa már több projektjében is érintette a pszichológia egyes területeit: ilyen a
Mentálhigiéné kiállítás vagy a legújabb XYZ szerigráfiák is. Rád hogyan hatnak a kreatív szakterületek?

Szerintem a kreativitás a felnőttek játszótere (itt arra gondolok, hogy felnőttként a kreatív folyamatok során kerülünk a legközelebb a gyermeki játékossághoz), ahol én is nagy örömmel fordulok meg, de művészi tehetséggel, kézügyességgel vagy ritmusérzékkel sajnos nem rendelkezem, és eddig nem is szántam aktívan időt ezeknek a fejlesztésére. Így az én szerepem a kreatív szakterületek kapcsán általában kimerül azok csodálásában.


Fun fact: egy különös, érdekes vagy vicces dolog, ami téged jellemez. 

Voltam Vietnámban, vagyis csak majdnem, mert nem engedtek ki a reptérről, sem tovább a következő desztinációnkra. Volt egy kis kavarodás és csak nekem a társaságból nem érkezett meg a vízumom. Így egy éjszakát teljesen egyedül a bezárt, üres Tan Son Nhat reptéren kellett töltenem, miközben egy vietnámi katona őrzött. Másnap visszarepültem Szingapúrba, ahol deportált menekültként kezeltek. Onnan még a fél világon át kellett repülnöm, hogy beérjem a barátaimat Ománban. Ez az élmény óta úgy érzem, hogy jöhet bármi, fogom tudni kezelni.

Három Printa termék, ami közel áll hozzád:

ZW fekete V-nyakú megkötős női felső
Öltözködésben kifejezetten szeretem a letisztultságot, legtöbbször feketét viselek.

Bézs kötött oversized uniszex pulóver
Az oversized darabok nagy kedvenceim.

Kicsi fekete csíkos váza
Azok a kedvenc tányérjaim vagy bögréim, amelyek mértanilag nem tökéletesek, hanem van bennük egyediség és megismételhetetlenség, akár formavilágban, akár mintában. Ilyen csoda ez a váza is. 

 







Leave a comment

Please note, comments need to be approved before they are published.